Tisztelt Látogató, kedves Vadásztárs!

Üdvözöljük a Petõfi Vadásztársaság Nagyrábé honlapján!

Társaságunk területe 8878 hektáron terül el az Alföld szívében, ahol folyamatos vadgazdálkodást végzünk immár több mint 50 éve. Ez alatt az idõ alatt rengeteg élményben volt része vadászgenerációknak mind a közös, mind az egyéni vadászatok alkalmával.

Az így szerzett tapasztalatokat felhasználtuk arra, hogy vadgazdálkodásunk fejlõdése folyamatos és a mindenkori legmagasabb szintû szakmai elvárásoknak megfelelõ legyen.

Ennek a folyamatnak része a patinás Füsti-kastély felújítása, amelyet jelenleg is vadászházként használunk (képek itt), valamint a magaslesek, vadetetõk és egyéb vadgazdálkodási létesítmények számának bõvülése. A tagság szoros összetartását bizonyítja az a munka, amelyet a hivatásos vadászokkal együtt folyamatosan végzünk, és amelynek eredménye a vadállomány körülményekhez mért bõsége, a minõségi vadászatok lehetõsége és számtalan érmes trófeánk is.

Ezért is tehetjük meg, hogy folyamatosan fogadjunk vendégeket. Elsõsorban ez a honlap is azért jött létre, hogy tájékoztassa Önt az általunk kínált vadászati lehetõségekrõl (bõvebben itt).

A vadászatokra természetesen az ide vonatkozó magyarországi jogszabályok elõírásai szerint van lehetõség, az ezekben meghatározott vadászati idényekben (lásd itt). Kérjük, ezeket tanulmányozza mielõtt érdeklõdne személyesen!

A gondtalan szórakozáshoz szeretnénk továbbá azzal is hozzájárulni, hogy idelátogatása idejére segítünk szállását és étkezését megoldani, valamint igyekszünk minden lehetséges eszközzel hozzásegíteni Önt az eredményes vadászathoz (vadõri kíséret, hajtók, kutyák, terepjáró, traktor).

A részletekkel kapcsolatban és további kérdéseivel keressen fel minket bátran elérhetõségeink egyikén (lásd itt).

Reméljük hamarosan vendégeink között üdvözölhetjük Önt!

Petõfi Vadásztársaság Nagyrábé

Google+

A Nagyrábéi Petõfi Vadásztársaság 1923.03.22-én alakult meg. Célja a vadtenyésztés elõmozdítása mellett a vadászat okszerû gyakorlása a társaság által bérleti jogon biztosított területen.

1930.10.04-én a Vadásztársaság újra alakult (Az okokról nem tudunk).

1952-59. közötti idõszakban alakultak ki és egyesültek a Vadásztársaság által bérelt területen mûködõ különbözõ TSZ-ek. A hat TSZ-bõl alakult ki 1959. júniusában a Petõfi Termelõszövetkezet. Ezt követõen a Vadásztársaság is a Petõfi TSZ Vadásztársaság néven szerepelt, majd a 70-es évek végén töröltük a TSZ nevet, és ezt követõen Petõfi Vadásztársaság néven mûködött az egyesület.

Tekintettel arra, hogy a megyében két azonos nevû vadásztársaság mûködik, ezért a vadászati hatóság kérésére 2009-ben nevünket „Petõfi Vadásztársaság Nagyrábé” névre módosítottuk, és azóta ezen a néven mûködünk.

Társaságunk 15 ha vadföldön gazdálkodik, amelyen túlnyomórészt kukoricát termesztünk. Évente kb. 300 mázsa szemes terményt hordunk ki télen a területre, vadetetés címén. A minõségi vadgazdálkodást fontos szempontnak tarjuk és nem sajnáljuk rá sem az idõt, sem az energiát, hogy a hivatásos vadászokkal együtt mindent megtegyünk vadállományunkért.

Jelenleg két vadászházzal rendelkezünk, amelyek közül a „Füsti kastély” néven ismert rendkívül kedvelt látogatóhelyet 1981-ben vásároltuk meg a helyi TSZ-tõl. Ezt a vadászházat fokozatosan, közös erõvel, társadalmi munka keretében újítottuk fel (képek itt). Néhány évvel késõbb vásároltuk meg a másik vadászházunkat, amely Bakonszeg belterületén található. Ezt – a korábban családi házként funkcionáló ingatlant – jelenleg eladásra kínáljuk.

1992-ben a Füsti vadászház mellett lévõ zöldövezetben lõteret építettünk, mely jelenleg is funkcionál, elõzetes egyeztetést követõen lövészetek rendezhetõek (további információ itt).

2007-ig 17.070 ha-on folytattunk eredményes vadgazdálkodást és vadászatokat. Jelenleg 14.432 ha-on gazdálkodunk, és két külön csoportban vadászunk, bakonszegi és nagyrábéi brigádban.

Egyesületünknek jelenleg 48 tagja van, akik döntõen a vadászterületen lévõ településeken élnek, így a vadászatok hangulata mindig családias.

Apróvadas vadásztársaságként mûködünk, területünk jellemzõ vadjai a fácán, mezei nyúl, és a vízi vadak (récék, ludak) több faja, melyek közt védett és vadászható fajok egyaránt megtalálhatóak.

Az Alföld jellemzõ nagyvadja, az õz nagyszámban fellelhetõ területünkön, melynek vadászata a fõ bevételi forrást jelenti Vadásztársaságunk számára. Egyéb nagyvad nem jellemzõ, átvonuló vadként minden évben feltûnik a gímszarvas, és a dámszarvas néhány példánya. A vaddisznó szintén átvonuló vad a területünkön, de egyedszámukban évek óta növekedés figyelhetõ meg, és a jövõben is ezzel számolunk.

Vadgazdálkodás, vadászat

Fácán (Phasianus colchicus):

A 60-as években kotlóssal neveltünk fácáncsibéket, majd a 70-es évek elején egy fekvõkéményes fácánnevelõt építettünk a terület közepén az ún. Füsti erdõ mellett. 1986-ban a terület másik részén az ún. Hajzer-on már egy etázsfûtéses nevelõt építettünk, miközben a Füsti nevelõt is átalakítottuk. A két nevelõben 3-4.000 napos fácánt neveltünk fel. A 70-es években élve értékesítettük a fácánokat, majd késõbb lõtt vadként a MAVAD-on keresztül adtuk el azokat. 1980-ban beléptünk a HUNOR rendszerbe, ahol nagyterítékû fácánvadászatokat értékesítettünk. (A legnagyobb teríték 1.680 db/ nap!) A fácánnevelést több mint 10 éve abbahagytuk, emiatt az állomány nagysága folyamatosan csökkent. Ez a jelenség nem egyedi, az ország minden apróvadas területére jellemzõ.

Fogoly (Perdix perdix):

1978-ig lehetett rá vadászni, ebben az idõben ezt a tevékenységet mi is nagy kedvvel és nem kisebb eredménnyel gyakoroltuk. A védelem ellenére ezen vadfaj eltûnt a területünkrõl.

Mezei nyúl (Lepus europheus):

A 90-es évek közepéig a Vadásztársaság fõ bevételi forrása volt. Évente 1.000-1.600 db-ot adtunk el élõ vadként. Ezen kívül lõtt vadként évi 500-1.000 darab került értékesítésre. Napjainkra az állomány száma – több okból kifolyólag – drasztikusan lecsökkent, melyet csak mértéktartó vadászattal lehet szinten tartani, illetve növelni.  

Récefélék, libafélék:

A területünkön megtalálható vízivadak közül legjellemzõbb a madár a tõkés réce, mely a vadászterület minden részén megtalálható, szívesen felkeresi fõleg az alacsonyabban fekvõ vizes területeket, kisebb tocsogókat.

Legnagyobb számban a bakonszegi halastó területén fészkel, itt található a fõ élettere, csakúgy mint a libafélék közül a nyári lúdnak, nagyliliknek, vetési lúdnak, illetve a többi – fõleg védelem alatt álló – réce- és libafélének. A vadászható vadfajokat egyénileg vadásszuk, csekély számuk miatt csoportos vendégvadászokat nem fogadunk.

Õz (Capreolus capreolus):

Az apróvad csökkenése miatt fokozottabban kezdtünk el foglalkozni ezen vadfajjal. A 80-as évek elejétõl tervszerû selejtezéssel 8-10év alatt minõségi állományt sikerült kialakítani, melyet az érmes trófeák száma is bizonyít. (Az éves õzbak teríték 30-40 %-a érmet kap a bírálatok során! Képek itt.) Az õzbak vadászat ma a vadásztársaság fõ bevételi forrása. Az õzbakokat külföldi vadászokkal hozzuk terítékre. Vannak állandó visszatérõ vendégeink is, köztük olyan pár, akik több mint 20 éve vadásznak nálunk õzbakra. A suta, gida minõségi szinten tartását, selejtezését a tagok végzik hivatásos vadász jelenlétében és irányításával, de igény szerint fogadunk vendégvadászokat is.   

Vaddisznó (Sus scrofa) és gímszarvas (Servus elaphus):

Ezen hazai nagyvadjaink átvonuló vadként egész évben megtalálhatóak a területünkön. A vaddisznók számának növekedése évek óta folyamatosan megfigyelhetõ, és ezzel a jelenséggel a jövõben is számolunk.